A nyári forróság és az irdatlan mennyiségű apró gumidarab kivulkanizálta a tüdőmet, az egész napos zene és motorzúgás után a hallásom sem a régi.  Ráadásul annak ellenére leégtem, hogy reggel bekentem magamat naptejjel. Ehhez párosult a jó társaság, gyönyörű autók, és kilenc órányi önfeledt szórakozás. 

Már az elején be kell vallanom, hogy elfogult vagyok a japán autókkal szemben, de ezzel nem csak én vagyok így. Nem véletlenül volt a japán autóké ez a június 17-e. Ahhoz, hogy valaki egy ilyen rendezvényre leutazzon  Budapestről, vagy még messzebbről Kakucsra, több kell, mint puszta érdeklődés. Fanatizmus a gumigyártók kedvenc sportága, és több száz lőerős gépek iránt. Ehhez társul még egy csöppnyi rajongás a szigetország irányába. Nem számít sem az egészségtelen gumifüst, sem a fülsüketítő fordulatszám, sem a túl hangos zene, sem a tűző nap.

  

Csöndes vasárnapnak indult, reggeli gyülekeztünk a Lurdy háznál, és onnan konvojban mentünk le a Kakucs Ringre. Még Pesten jártunk, amikor beértünk egy Mitsubishi 3000 GT-t, ami szintén oda tartott. Legnagyobb meglepetésemre a sofőr, Kormos Ádám, szintén közlekkaros volt, tavaly végezte el a hagyományos képzést. Diplomamunkája keretében alakította át ezt az autót etanolossá.

Nagy izgalommal érkeztünk meg a pályára. Fejemben volt, hogy mit kell megnézni, kit kell megkeresni, de amint kiszálltam az autóból, mindent elfelejtettem, és úgy vetettem magam a parkoló autók közé, mintha ingyen sört osztanának. Szebbnél szebb autók sorakoztak a parkolóban: Mazda MX-5, kanárisárga Honda S2000, legalább egy tucat Nissan és Honda, Toyota Corolla, utóbbiból főképp AE86-osok, amik szinte kivétel nélkül mentek is a pályán.

A résztvevők nem kis örömére néhány ritkaság is megjelent a rendezvényen. Toyota GT86, Nissan Skyline GT-R (R33), és egy Mitsubishi FTO. Sajnos nem versenyeztek, a GT86 is csak felvétel miatt ment körözni egyet.

De nem (csak) ezért az autókért mentem ki. 

Sokan feltehetik maguknak a kérdést, hogy egyáltalán mi értelme van egy gumigyilkolós, benzinzabálós sportnak. Nekik csak annyit üzennék, hogy egyszer üljenek be egy ilyen autóba, vagy csak álljanak a kanyar szélétől két méterre. A választ nem kapják meg, de garantáltan elfelejtik minden más racionalitással együtt. A drift szigorúan a benzinvérűek sportja.

A pályán leginkább Nissanok cikáztak, de volt még pár AE86-os, és egy Mazda MX-5ös is.

Míg a Nissanok legalább 2-300 LE-sek voltak, addig egy 86-os sem volt több 150 LE-nél, de a könnyű súly, és a jó irányíthatóságnak köszönhetően tartották a tempót.

A Mazda is szépen szaggatta az aszfaltot, meglepően jól időket futott. A könnyű súlyhoz egy 230 LE-s kompresszoros motor tartozott. Úgy riszálta a fenekét, mint egy jóféle táncoslány a sztriptízbárban.

A szervezők gondoltak a nagy melegre, a hideg sörön kívül még egy kerti locsolóból összerakott zuhanyzó is volt. A forróságban hűsítően hatott a gyors zuhanyzás.

Egy szigorú verseny helyett baráti örömautózós napot tudhatunk magunk mögött. Tét nélkül, semmi szorongás, maximális adrenalin. Remélem, hogy jövőre is visszatérhetek!

A teljes képgalériáért kattints ide!

Címkék: szórakozás fesztivál autó

A bejegyzés trackback címe:

https://kozhir.blog.hu/api/trackback/id/tr184590030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.